A Mesterséges Intelligencia

Ahhoz, hogy közös nevezőre jussunk a jelentést illetően, a mesterséges intelligencia működésének megértése előtt tekintsük át, hogy mit is takar az intelligencia fogalma. Az intelligencia pszichológiai jelentése rendkívül összetett és sokrétű, az elméleti megközelítésektől, valamint a kutatásoktól függően változhat:

Alfred Binet francia pszichológus szerint az intelligenciára a gondolkodási és problémamegoldási képességek összességeként kell tekintenünk [2].

David Wechsler amerikai pszichológus szerint az intelligencia az egyén olyan univerzális képessége vagy összetett, mindenre kiterjedő képessége, ami lehetővé teszi, hogy célravezetően cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, amely által képessé válik a környezettel való hatékony interakcióra [3].

Az intelligenciára nincs tehát egy egzakt definíció, mégis általánosságban úgy írhatjuk le, mint az egyén kognitív képességeinek, mentális rugalmasságának és adaptív viselkedésének összességét. Ez magában foglalja az új helyzetekhez és problémákhoz való alkalmazkodást, az információk feldolgozását, a következtetést, a tervezést, a problémamegoldást, absztrakt gondolkodást, komplex gondolatok megértését és a tapasztalatokból való tanulás képességét.

A mesterséges intelligencia megoldások alapját is ezek a képességek jelentik, és működésük során imitálják az emberi értelmezést, gondolkodást, problémamegoldást.

"Lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már előkészített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat és reagál rájuk."

Európai Parlament [4]

Ugyan a technológia egyes ágai közel 50 éves múltra tekintenek vissza, a köztudatba igazán 2022. november 30-án robbant be az OpenAI chatbotja, a ChatGPT által és azóta is havi szinten jelennek meg újabbnál újabb felhasználási területről készült cikkek.

Az 1950-es években az AI korai kutatásaiban Alan Turing és Turing-tesztje (mely arra fókuszált, hogy egy adott gépezetről megállapítsa, képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember) nagy hatást gyakorolt a területre, mivel ez az elgondolás arra ösztönözte a kutatókat, hogy elkezdjenek gondolkodni arról, hogyan lehetne mérni és tesztelni a gépek intelligenciáját [5].

1956-ban a "Dartmouth konferencia" során John McCarthy, Marvin Minsky, Herbert Simon és Allen Newell megalapították az "Intelligens gépek" területét, ahol először fogalmazták meg az AI tudományos és technológiai kihívásait. A konferencia kiemelkedő fontosságú volt, és elindította a kutatókat az AI, mint tudomány formálásának útján. Azonosították továbbá a főbb kutatási irányokat, mint például a logikai gondolkodás modellezése vagy az öntanulás algoritmusainak fejlesztése [6].

Ez a kezdeti időszak hozzájárult az AI kutatásának dinamikus fejlődéséhez és a különböző megközelítések diverzifikálódásához. A számítástechnika ugrásszerű fejlődésével a technológiai újítások lehetővé tették a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását. Az AI megoldások egy hétköznapi ember mindennapjaiban is megtalálhatók, gondoljunk csak a különböző arcfelismerő és/vagy képelemző szoftverekre, önvezető járművekre, virtuális asszisztensekre, stb. Az egyik legígéretesebb felhasználási módja az orvostudományban érhető tetten, ahol néhány cég már AI alapú módszerekkel segíti a diagnosztikai műveleteket.

A számítási kapacitás fejlődése, a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása és az új algoritmusok az elmúlt években jelentős áttörést jelentettek a területen, melyekkel az AI a mindennapok megkerülhetetlen szereplőjévé vált, ugyanakkor még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt magában.

Szerző: B. Ádám